Vagy egy új Egri csillagokban Dobó Istvánról kiderülne, hogy ő is muszlim volt, mint az ellenfelei? Talán eljutnánk oda is, Széchenyi István nő volt.
Erről van szó, kérem szépen! EZEK mindenre képesek! Képesek lennének arra is hogy egy néger játssza el Istvánt. Vagy egy román!
Kínzó kérdés: a nál vajon melyik a kisebbik rossz, ha egy színész néger vagy ha román? Mindenki emlékszik mi történt ban? Amikor Horn Gyula volt a miniszterelnök?
Wikipédia:Évfordulók kincsestára/’4 és ’9/ – Wikipédia
EZEK idehoztak egy digó olaszt Árpád fejedelem szerepére! És ben? Megvezették az Orbán-kormányt és furfangos módon ezt a digó olaszt betették Szent Gellért püspöknek! Nagyon kell vigyázni, teljes éberség, mert ha nem figyelünk, akkor máris egy fekete áll ott a Királydombon jelmezben! István : a fekete félisten, Idris Elba. A fiatal István : Daniel Kaluuya.
Sajtómegjelenéseink
Géza fejedelem: Morgan Freeman. Koppány: Wesley Snipes. Gizella : Beyoncé. Réka: Tessa Thompson. Laborc: Chris Tucker. Ebből ábrázol nőket, 45 pedig férfi-nő párokat vagy embercsoportokat, amelyekben nők is akadnak. A női szobor vagy dombormű közül összesen 35 az, aki történelmi személyiség, azaz egyszerűbben szólva: neve is van. Ám a női szobrok többsége mégis allegória a szabadság, béke, nyugalom, tavasz, nyár stb. De ugyanilyen gyakoriak a teljesen random meztelen nők is: ülő, táncoló, napozó, véradó, zenélő, guggoló aktok.
Számuk különösen a Kádár-korszakban ugrott meg látványosan.
A lovasszobrokban szereplő lovakat, illetve a szoborcsoportok főalakja mellett megjelenő állatokat nem számoltuk ide. Ezzel szemben olyan szobor van, amely férfit vagy férfiakat ábrázol, és közülük állít emléket konkrét történelmi személyiségnek. Államférfiak, királyok, politikusok, tudósok, írók és költők népesítik be Budapest utcáit. Kéthly Anna szobra az V. Egy társadalom annak állít szobrot, akit ismer, márpedig a Prohászka László szerint Magyarországon a köztéri szobrok állítása az es évektől lendült fel, és ekkor még a politika mellett sok más szempont is szerepet játszott abban, ki kap szobrot.
Nem volt átfogó koncepció, csak irányok, és annak állítottak szobrot, aki eszükbe jutott.
Regisztrálja 100% ingyenes fiókját és böngésszen felhasználóink között
És ha tudtak rá pénzt szerezni, elkészült — mondta Prohászka. Mindez után sokat változott: innentől már egyértelmű politikai döntés volt, ki kaphat szobrot. Még a politikamentes szobrok esetében is politikai döntés volt, ki és hova állíthat fel ilyeneket. Aki nem tetszett a következő kurzusnak, annak a szobrát összetörték vagy raktárba helyezték — és ez alól a női szobrok sem voltak kivételek.
Prohászka László ben megjelent, Szoborhistóriák című könyvéből kiderül: az első köztéri szobrok között nagyon sokat állítottak színészeknek és színésznőknek. A mai Nemzeti Színház körül kialakított szoborparkban is találunk több színésznőt is. Ligeti Miklós Déryné-szobrát ben állították fel, és az alkotás egyszerre állít emléket két színésznőnek: Dérynének és a szobor készítésének idején az ő szerepét játszó Bajor Gizinek.
Ligeti nem is titkolta, hogy Bajor Giziről, illetve az általa megformált szerepről mintázta a szobrot. Az ös harcokban a szobor megsérült, egészen konkrétan lefejezték. A ma Krisztinavárosban látható változat egy ben állított másolat, Polgár Botond munkája. Szintén Prohászka könyvében olvasható Erzsébet királyné szobrának a története.
A könyv szerint itt kezdődött a baj: semmi sem volt elég jó vagy elég nagy, sikertelenné nyilvánított pályázatok követték egymást, végül ben sikerült felavatni a szobrot. Helyére ban egy távolba tekintő munkás férfi került, ám ezt ban inkább lecserélték Borsos Miklós ma is látható szobrára.
A Hősök terén emelt szoborkomplexumban Mária Terézia útja volt rögös: néha levették onnan, mert nem mindig fértek be a Habsburgok a magyar királyok sorába a politikai nézetek szerint.
A társkereső, ahol könnyen rád talál a szerelem!
Valamikor az es években vették le a leghosszabb időre, ben került vissza egy rekonstrukció után. Az Orczy-kertben álló, a Ludovika-akadémiát alapító Mária Ludovika királyné szobrát a Tanácsköztársaság idején összetörték, majd egy minta alapján készült egy új bronzváltozat, amelyet ben állítottak fel. Ám ben ez is raktárba került, ahonnét csak ben került elő, amikor visszatették a parkba.
Külföldön sem jobb a helyzet: a New Statesman cikke szerint a brit köztéri szobroknak csak 2,4 százaléka ábrázol olyan nőket, akik történelmi személyiségek, de nem a királyi ház tagjai. A Time arról ír: a New York-i Central Parkban 22 szobor van, közülük egy sem női történelmi személyiség. San Francisco 87 szobra között két nő van: Dianne Feinstein demokrata szenátor és az ápolónő Florence Nightingale. A chicagói parkokban egyetlen egy történelmi jelentőségű nőnek sincs szobra — csak néhány istennő és nimfa kapott szobrot, illetve Dorothy az Óz, a csodák csodájából.
Társkeresők településenként
Ez késztette arra a San Franciscó-i városvezetés két jogi munkatársát, Kanishka Karunaratnét és Margaux Kelly-t, hogy elkezdjenek azért lobbizni: szülessen egy olyan szabályozás, amely megköveteli, hogy ra a város utcaneveiben, köztéri szobraiban 30 százalék legyen a nők aránya. Eközben azért is dolgoznak, hogy a város szobrot állítson a ben elhunyt neves fekete költőnőnek és polgárjogi aktivistának, Maya Angelou-nak.
Nagy-Britanniában pedig nyolcvan férfi, mind közéleti személyiségek, írtak egy nyílt levelet a Guardiannak az idei nőnapon, így csatlakoztak ahhoz a nyolcvan nőhöz, akik tavaly óta harcolnak azért, hogy kapjon szobrot Londonban a női egyenjogúság két és fél évszázada élt élharcosa, Mary Wollstonecraft. Szintén az Egyesült Királyságban működik az Invisible Women , azaz Láthatatlan Nők projekt, amelynek célja, hogy feltérképezze az országban található női szobrokat, illetve minél több női szoborért lobbizik. És persze próbál párbeszédet kezdeményezni a témáról, felhívni a figyelmet annak fontosságára.
Mindennek egy másik oldala is van: a nők nem feltétlenül teljesítettek kevesebbet, mint a férfiak, de a műemlékekben az erőt, hatalmat és hősiességet ismeri el a történelem, nem pedig azokat az erényeket és azt a munkát, amit a nők végeznek: a társadalomért, közösségért és családért végzett munkát.